Jelentősen csökkenti a reflexiót és a szembejövő forgalom vakító fényét

Sokan küzdenek azzal a problémával, hogy látásélességük szürkületi és esti viszonyok között nem megfelelő és vizuális komfortjuk elmarad a nappal megszokott szinttől. Szerencsére a technikai fejlődés töretlen, így az új és innovatív szemészeti diagnosztikai műszerek már lehetővé teszik, hogy nem csak a nappali, hanem a szürkületi, éjszakai látáskorrekciós igényt is tudjuk mérni.

A szakemberek mindeddig a legtöbb esetben nappali fényviszonyoknak megfelelő körülmények között végezték a látóélesség vizsgálatokat, de az elmúlt évek alapos kutatásai bebizonyították, hogy szinte minden második szemüveget viselő embernek más a nappali korrekciós igénye, mint az éjszakai.

Mit is nevezünk nappali korrekciónak?

Erősen leegyszerűsítve: nappali (fotopikus) fényviszonyok között a pupilla szűk, így a fénysugarak csak egy jellemzően 2-3 mm-es átmérőjű „lyukon” keresztül jutnak be a szembe, így a centrálisan jelentkező fénytörési hibák játszanak nagyobb szerepet. A szürkületi (mezopikus) és pláne az éjszakai (szkotopikus) fényviszonyok között, azaz sötétben a pupilla jelentősen kitágul és átmérője átlagosan 5-8 mm-re is megnövekszik. Így a perifériálisabb fénytörési hibák is jobban teret kapnak a megfelelő korrekció kialakításában. Van, akinél ez minimális különbséget jelent, de meglepően magas százalékban találunk jelentős eltéréseket, ami akár 2 dioptria is lehet!

A NIDEK cég például, aki élenjáró a nappali/éjszakai korrekció témában, megvizsgálta az 1600 dolgozóját és kiderült, hogy a vizsgált személyek közel felének (44%) más a nappali dioptria igénye, mint az éjszakai.

Értelemszerűen azokat az embereket különösebben nem zavarja ez a különbség, akik sötét (esti/éjszakai) körülmények között csökkent aktivitással rendelkeznek.

Azok esetében viszont, akik ilyenkor is aktív életet élnek, lásd pl. gépjárművezetők, jelentős különbség lehet a nappali (szűk pupillás) és az éjszakai (tág pupillás) korrekciós paraméterek között.