Mi a a kockázatos képernyő előtti munka

A számítástechnikai eszközzel végzett, képernyő előtti munka nem számít munkavédelmi szempontból kockázatosnak, mégis okozhat testi, lelki panaszokat, tüneteket, teljesítménycsökkenést, akár megbetegedést is. Az is tudható, hogy a biztonságos munkafeltételek megteremtéséért a munkáltató felelős.

Összeállításunkban igyekeztünk valamennyi, képernyő előtti munkavégzéshez kapcsolódó kérdést és lehetséges problémát áttekinteni és érthetően megmagyarázni.

A munkavédelmi törvény kimondja, hogy a munkát végzőknek joguk van az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételekhez. Mindezen követelmények megvalósításáért a munkáltató felelős. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani

Mi számít képernyős munkahelynek?
Mit kell megtennie minden munkáltatónak?
Szakorvosi vizsgálat követelménye.
Szemüveg, mint védőeszköz biztosítása.
Szemüveg elszámolása.

Ne kockáztassa az esetleges szabálytalanságokat!

MUNKÁLTATÓI KÖTELEZETTSÉGEK A KÉPERNYŐ ELŐTTI MUNKAVÉGZÉSSEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN

KÉPERNYŐ ELŐTTI MUNKAVÉGZÉS EGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATAI

Elsődlegesen érdemes tisztázni, hogy melyek – ahogy az 50/1999. (XI.3.) EüMrendelet nevesíti – a képernyős munkahelyek.
Képernyős munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet. Mindezekkel összefüggésben képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négyórában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve aképernyő figyelésével végzett munkát is.

Mire figyeljünk a képernyő előtti munkavégzésnél?

A hazai rendelet csak azokra a munkavállalókra vonatkoznak, akik napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használnak.

Látórendszeri problémák
A képernyő előtti munkavégzés kapcsán leggyakrabban szemfájdalommal, irritáltsággal, könnyezéssel, fáradtsággal, égő, száraz szemérzéssel, homályos vagy kettős látással találkozhatunk, néha fejfájás kíséretében. Ezeket együttesen szemfáradtságnak nevezik.
A képernyőre fókuszálva csökken a pislogási gyakoriság, a száraz, meleg levegő következtében gyakori az égő, száraz szem érzete. Minden olyan külső környezeti vagy belső (emberi) tényező, amely a képernyő előtt látási vagy olvasási nehézséget okoz, hozzájárul a szemfáradtság kialakulásához. A munkáltatóknak arra kell törekedni, hogy a legjobb látási feltételeket biztosítsák a munkavállalóknak, valamit a megfelelő szemkorrekcióval minimálisra csökkenjenek a szempanaszok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a látási feltételek javítása csak részben járul hozzá a szempanaszok javulásához. Fontos szerepe van a munkahelyek kialakításának.
Például a munkahely helytelen kialakítása, megvilágítása tükröződést, káprázást okoz, ezáltal fokozódik a szem igénybevétele.
A három legfontosabb tényező, amely befolyásolja a monitorok jeleinek olvashatóságát, illetve láthatóságát:

• a használó szemének adottságai,
• a képernyő fizikai jellemzői,
• a munkahely kialakítása (megvilágítása, ergonómiája).

A képernyős munkahelyekre vonatkozó előírás az 50/1999. (XI. 3.) EüMrendelet „ A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről”, mely egy EU joganyag adaptálása által került a magyar jogrendbe. Nem sokkal a jogszabály megjelenése után több bejelentés érkezett arról, hogy bizonyos munkavégzéseknél a munkafolyamatokat nem lehet úgy megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tíz perces szünetek szakítsák meg. (Pl. repülőgépek földi irányításánál.) Ezért a 4. § (2) eltérő megoldást is elfogad azzal, hogy „A munkavégzés
megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát.” A gyakorlatban a munkaidő hetvenöt százalékát gyakran nem tartják be, hiszen napi 8 óra munkaidőt figyelembe véve a tényleges munkavégzés összes ideje meghaladja a hatórát.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a szempanaszok egyik kiváltó oka a rosszul vagy sehogy nem korrigált fénytörési hibák.

A legtöbb panasz a távollátók esetében jelentkezik, illetve azoknál a munkavállalóknál, akiknél nem megfelelő a szem alkalmazkodása a közel vagy távollátáshoz.

Fontos! A képernyő előtti munkavégzés esetében a normál 30 cm-es olvasótá-
volságtól eltérően 45-55 cm-re elhelyezkedő jeleket kell élesen látni.

A bifokális szemüveget viselők esetében is figyelni kell arra, hogy a szemüveg közeli, valamint
távoli dioptriái nem megfelelőek a képernyős munkához, mivel ezeket teljesen más távolságra tervezték. Az ilyen lencsét használók esetében, a szemüveg elkészítésénél arra is figyelemmel kell lenni, hogy az olvasáshoz nem a lencse alsó része van használatban, hanem előrefelé tekint a szemüveget viselő, a monitor irányába.
A látásproblémákon túl a képernyő előtti munkavégzés jelentős pszichés igénybevételt is jelent, amit a tartós koncentrációból eredő szellemi igénybevétel, valamint a munkával járó érzelmi igénybevétel jelent. A munkakörnyezetből fakadó terhelő tényezők káros hatásokhoz vezethetnek (fáradtság, rossz közérzet, álmatlanság).